Délelőtti főelőadó: Sóskuti Zoltán

Sóskuti Zoltán vagyok, Budapest-Rákoskeresztúron élek, itt szolgálok egy csodálatos közösség tagjaként, lelkipásztoraként, ahol szeretnek és szerethetek, önmagam lehetek, formálódhatok, kaphatok és adhatok. Szeretem a hivatásom, Feleségemet és három kisgyermekemet még jobban, és legjobban Istent, akit kezdek már ismerni, felismerni... 

Sok minden más is érdekel hivatásom mellett: a történelem, az irodalom (magam is írok novellákat), Horvátország történelme és persze tengerpartja... és a zene. Sok évig zenéltem egy kereszt(y)én együttes tagjaként, dalokat írva és előadva. Igyekszem nagyokat sétálni, olvasni a régmúlt kereszt(y)éneinek írásait, nagyokat beszélgetni, finomakat enni, örülni az életnek..., a legfontosabb lélegzetvétel azonban ezek felett, mellett: a Csend. „Legyetek (többet) csendben!" – talán ez a legfontosabb üzenet, amit szívesen továbbadok.

Nyitó és záró istentisztelet: Hajdú Szabolcs Koppány

Hajdú Szabolcs Koppány, református lelkész vagyok. Boldog házasságban élek, négy fiút nevelünk feleségemmel egy Székesfehérvár melletti faluban, Lovasberényben. A korhatári besorolás alapján már éppen nem mehetnék a Csillagpontra, ezért nem volt mit tenni, ismét a szervezők közé kellett csempészni magam. Remélem, így bejutok. De ha már ott leszek, akkor szeretném ott is, hálából, szolgálataimmal dicsőíteni a mi hatalmas Urunkat! Hálából, mert annyi minden jót kaptam már tőle, hogy felsorolni is nehéz lenne! Ezért is bízom Benne. Csak Benne. Emlékszem, egyszer eljött az óra, amikor azt mondta: ne félj, mert én veled vagyok. Többé nem álltam bénultan az ég felé nézve, várva a csodát. Hanem bátran elindultam. Honnan vettem a bátorságot? Onnan, hogy megérintett. És minden megváltozott. Hát így lettem az, aki vagyok. Vele, általa. Ezért is bízom Benne. Csak Benne.

Szerda esti áhítat: Szikszai Szabolcs

Szikszai Szabolcs vagyok. Jelenleg Kecskeméten vagyok lelkész és jórészt fiatalok között szolgálok. Egy baptista lelkész-barátom egyszer azt mondta, hogy „Szabi, neked az Újragondoló a névjegyeddé vált”. Való igaz, 2010 óta sokan az Újragondoló blogból ismerik a nevem.

Minden érdekel, ami más, mint a hagyományos egyházi keretek. Lassan azért a hagyományokkal is megbékülök. 17 éve elválaszthatatlan barátság köt a gitárokhoz. Dallamokat és szövegeket is írok, de leginkább csak szűkebb baráti körömet kínzom velük. A másik szerelmem pedig az olvasás és az írás.

Csütörtök esti áhítat: Mikló István Boldizsár

Mikló István Boldizsár vagyok. Lelkész, férj, édesapa. 12 éve egy Jákóhodos nevű faluban szolgálok Erdélyben. Gyülekezetem fiataljai mellett az egyházmegye ifjaival is foglalkozom, főleg ifjúsági istentiszteletek, csendesnapok, táborok szervezésével, előadásokkal. A képregény és a mozi iránti szenvedélyem segít néha elmerülni a fiatalok világában és ez sokszor megkönnyíti a velük való kapcsolatteremtést is. Nagy sportrajongó is vagyok, de sajnos lassan többet nézem, mintsem űzöm a sportokat. A személyes kapcsolattartás és az elköteleződés fontosságának hangsúlyozása határozza meg leginkább szolgálatomat.

Péntek esti áhítat: Molnár Sándor

Molnár Sándor vagyok. Lelkészként a hivatásom a munkám, a hobbim, az életem. Tüzet, vizet, szép tájat, verset, filmet szeretek.Kicsit lebegek a generációk között, s hogy fiatalnak számítok-e? Nem tudom. Öregnek fiatal, fiatalnak öreg. Értem mindkettőt. Őket, és titeket. A mindennapjaim? Hivatás, család, otthon, gyermekek.Adattak. Hála Istennek! Várom a Csillagpontot. Azt a néhány napot köztetek. Istennel, s veletek!