A Pesti Református Egyetemi Misszió (Promissz) fiataljai igazán komoly céllal érkeztek a Csillagpontra. „Kipróbálnád a Zsiráfnyelvet?” elnevezésű programjukon az érdeklődők megismerkedhetnek az erőszakmentes kommunikáció fontosságával és pozitív hatásaival.
A szűk egyórás előadás alatt Sánta Diána és László Dávid segítségével kalandozhattak a résztvevők a szavak erdejébe, hogy végül mindenki elkerülhesse a rossz közlésmódból fakadó konfliktusokat. „Minden megszólalás leegyszerűsíthető két szóra: a kéremre és a köszönömre. Végső soron mindig vagy igényeinket, vagy hálánkat szeretnénk kifejezni” – kezdte Dávid a kommunikációs gyorstalpalót. Ez nem mindig sikerül, de erre van megoldás, melynek egyik lehetséges módszerével ismerkedhettek meg a résztvevők.
A hallgatóság megtudhatta, hogy a szakirodalom két csoportot különböztet meg az eltérő közlésmódok alapján: a sakálokat és a zsiráfokat. A sakálok általában támadó hangvételt ütnek meg és hangosak, míg a zsiráfok tágabb látókörrel és nyugodtabban beszélgetnek. Ahhoz, hogy eredményesen kommunikálhasson az ember, célszerű a „zsiráfnyelvet” használni. „A zsiráfnyelv elnevezést Marshall Rosenberg, az Erőszakmentes Kommunikáció módszerének kidolgozója használta először és azért választotta jelképének a zsiráfot, mert a szárazföldi állatok közül ő rendelkezik a legnagyobb szívvel” – tette hozzá Dávid.
Ahhoz, hogy változás következzen be, először mindenkinek meg kell tanulnia önmagáról beszélni általánosítás helyett. Sajnálatos módon gyerekkortól kezdve találkozhat az ember rossz mintákkal, melyek életidegen kommunikációs módszerekként rögzülnek. Ilyen a morális értékítélet, az összehasonlítás, a követelés és a felelősség áthárítása, melyeknek mind a „jutalmazás és büntetés” koncepciójában gyökereznek. Marshall Rosenberg ennek ellenpólusaként állította fel négy lépéses modelljét, mely szerint pontosabban fejezheti ki magát az ember, ha egy adott eseményt először megfigyel, aztán megfogalmazza azzal kapcsolatos érzését, majd az érzéssel összefüggő szükségletét, és végül ehhez rendel egy konkrét kérést. Aki ezt megpróbálja elsajátítani, könnyen megtapasztalhatja, hogy egyéni érzésein keresztül könnyebben megért másokat, így pedig sok konfliktushelyzetet lehet elkerülni – foglalható össze röviden Dávid előadása.
Az alapokon túl Kata játékok segítségével mutatott rá, hogy árnyaltabb, őszintébb kifejezésekkel valóban pontosabban érhetők el a kívánt célok és hatékonyabbá válik a kommunikáció. Bizonyítást nyert, hogy senki sem beszél szívesen érzéseiről, ennek ellenére az érzések tényleges kimondásával olyan falak omlanak le, melyek feleslegesen választották el a feleket. A jelenlévők közül mindenki érezte már, hogy nem érti, mit szeretne valójában az, akivel beszélget, és a játékok végére mind egyetértettek abban, hogy sokkal egyszerűbb lenne az élet, ha többször használnák a „szerintem” kifejezést.
Egy óra alatt nagyon nehéz egy ilyen témáról jól beszélni, de a Promissz tagjainak mégis sikerült átfogó képet festeniük az erőszakmentes kommunikációról. Az elméletet meghallgatva egyszerűnek tűnhet az egész, de a való élet hozta helyzetekben mégis nehéz gyakorlatban is használni. Kata és Dávid szerencsére utat mutattak egy harmonikusabb világ felé.
Farkas Zsuzsanna
Fotók: Asszonyi Eszter
Hozzászólások