Az idei Csillagpont – a Magyarországi Református Egyház országos ifjúsági találkozója – központi témája a bizalom lesz. Minden témaválasztás alkalmával felmerül a kérdés: miért fontos a kiválasztott kérdéskörrel foglalkozni? Ha egy ifjúsági találkozóra készülünk, még pontosabbá válhat ez a kérdés, és azt kell megválaszolnunk, hogy miért érdemes a fiataloknak a bizalommal foglalkozni, az ezzel kapcsolatos alkalmakon és beszélgetéseken részt venni. Erre a kérdésre számtalan szempont alapján lehet választ adni, biztosak lehetünk benne, hogy a Csillagpont szervezőinek, a téma kitalálóinak is vannak érvényes, meggyőző válaszaik. Az alábbiakban én is szeretnék – a társadalomtudomány eszközeit és ismereteit segítségül hívva – hozzájárulni egy magyarázattal, ahhoz hogy miért is bír elvitathatatlan relevanciával a bizalom kérdése a keresztyén fiatalok számára.
A bizalom szerepe a hétköznapi életben
A bizalom a társadalom egészséges működéséhez éppúgy elengedhetetlen, mint a jelenléte a családunkban, a kisközösségeinkben. Míg az utóbbit természetesnek vesszük, addig az előbbiről kevesebb szó esik. Ezt igazolja, hogy a bizalom kifejezés hallatán leginkább a hozzánk közel állók felé irányuló érzelemre, hozzáállásra gondolunk, pedig a bizalommal jellemezhető kapcsolatoknak ezek csak apró töredékét képzik. A legtöbbször bele sem gondolunk, hogy mindennapi tevékenységeink során hányszor fordulunk bizalommal olyan személyek felé, akikkel korábban soha semmilyen kapcsolatot nem létesítettünk. Gondoljunk például a KRESZ kölcsönös betartásában bízó sofőrökre. Még mielőtt az olvasó elgondolkodik, hogy miért vesz természetesnek annyi mindent, amittalán nem is kellene evidenciának tekintenie a hétköznapi interakciói során, gyorsan állapítsuk meg: ez így van jól. Amennyiben állandóan a bizalmatlanság okozta bizonytalanságban kezdenénk meg a másokra való ráhagyatkozást, akkor folyamatosan ellenőrzési kényszer kötné le az energiáinkat, vagy ami még rosszabb, talán tartózkodnánk is az elkerülhető interakcióktól. Az életünk előrehaladása, a boldogulásunk nem csak rajtunk áll, hanem ezek elérésében fontos erőforrást jelentenek mások: családtagok, ismerősök és ismeretlenek, akikkel olyan együttműködésekben kell részt vennünk, amelyek kölcsönös előnyt jelentenek minden résztvevő számára.
A fenti fejtegetésből az is kitűnik, hogy a bizalomalapú kapcsolatok nem csak az egyén, hanem a közösség és a társadalom számára is erőforrást jelentenek. Ezért vált az utóbbi évtizedekben hangsúlyos kutatási területté a szociológián belül a társadalmi tőke. A kifejezés alatt a társadalmi kapcsolatokban rejlő erőforrást értjük, amely kapcsolatok kialakulásához – szintén a fentiekre visszautalva – nélkülözhetetlen a bizalom jelenléte. A társadalmi tőkét a társadalomtudomány a leggyakrabban a bizalommal kapcsolatos kérdések segítségével vizsgálja. Ennek nyilvánvaló oka, hogy minden természetes, nem kényszerből kötött kapcsolat és együttműködés alapja a bizalom. Erre utal a bizalom definíció szerinti megfogalmazása is, amely szerint ez egy olyan kölcsönös viszony, amely során a másik cselekvő viselkedését nem tudjuk kontrolálni, de a kiszámíthatatlanság ellenére reméljük a számunkra kedvező kimenetelt. Ha jól megfontoljuk, a kapcsolataink többségét ezzel a meghatározással kiválóan lehet jellemezni.
A bizalom mértéke a magyar társadalomban
A bizalomhoz kapcsolódó alapvető tudnivalók megismerése mellett érdemes röviden kitérni a társadalmi tőke helyzetére hazánkban. Társadalomtudósok szerint a társadalomban jelen levő bizalom mértéke akkor magas, ha az egyének viselkedését befolyásoló, explicit formában talán meg sem fogalmazott előírások (társadalmi normák, magatartás-előírások, erkölcsi szabályok) mindenki számára ismertek és elfogadottak. Ezek az előírás-rendszerek akkor képesek megszilárdulni egy közösségben, ha hosszú időn keresztül azonos rend uralkodik a közösségben. A társadalom számára ezt a rendet például a politikai rendszerrel azonosíthatjuk. Innen már könnyen kitalálható, hogy Magyarországon a bizalom szintjének nemzetközi összehasonlításban alacsonynak kell lennie, hiszen a XX. század során több olyan politikai rendbéli változás történt, amely alapjában ingatta meg a magyar társadalom működését, szokásait, felépítését és normáit. Ha nincsenek stabil támpontok, amelyekhez igazodhatunk, akkor könnyedén szem elől téveszthetjük, hogy mi az, ami helyes, mi az, amit meg szabad tenni. Ha ilyen kérdésekkel szembesülnek az egyének, akkor a bizalom szintje rohamosan csökkenni kezd, hiszen szilárd szabályok nélkül nem tudjuk, hogy milyen viselkedésre számítsunk másoktól. Ezek a hatások alakították hazánk társadalmának bizalmi szintjét is, a többi volt szocialista államhoz hasonlóan. Az alacsony társadalmi tőke sok területen gördít akadályt az egészséges társadalom kialakulásának útjába. Ezért tanulmányok sora foglalkozik a bizalom társadalomszintű visszaépítésének lehetőségeivel, megfogalmazva, hogy a lerombolt társadalmi tőke visszaépítése generációkon keresztül eltart.
A bizalom visszaépítésének feladata
Arra a kérdésre keresve a választ, hogy egy református ifjúsági találkozón miért érdemes a bizalommal foglalkozni, az általam elgondolt válaszban három fő pontot lehet kiemelni. Egyrészt, a társadalom egészséges működését elősegítendő, minden erőfeszítést pártolni kell, amely a bizalom fontosságára szeretne rámutatni. Másrészt, a megcélzott korosztálynak rendkívüli felelőssége van a helyreállítási munkálatokban, hiszen a gyermekvállalás életszakaszához közeledve – vagy azt már el is érve – a következő generáció számára is mintaként fognak elől járni. Harmadrészt, egy olyan közösség gyűlik össze a találkozón, akik nyilvánvaló, szilárd, politikai rendszertől független normákon osztoznak. A bizalom építéséhez az első pont biztosítja a célt, a második pont a munkásokat, a harmadik pont az alapot, amelyre építeni lehet.
Néhány kutatási eredmény
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyarországi Református Egyház együttműködéseként megvalósuló kutatásoknak köszönhetően igazolni is tudjuk, hogy a hívők közössége alkalmas arra, hogy növelje a társadalmi bizalom szintjét. 2014 nyarán nyolc magyarországi településen – falvakban és városokban egyaránt – végeztünk kérdőíves lekérdezést. A városok esetében a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) kapott minta segítségével választottuk ki a válaszadóinkat, a kisebb települések esetében pedig minden ott lakót igyekeztünk felkeresni a válaszadás lehetőségével. Az így létrejövő válaszadói minta torzításait a népszámlálási adatokat alapul véve súlyoztuk. A társadalmi tőke méréséhez a személyközi bizalom szintjét vizsgáltuk több interakciós elrendezést alapul véve. Ezek között szerepel több jellegzetes kapcsolat: a családtól elkezdve a szomszédokon át a más vallási vagy politikai meggyőződéssel rendelkezőkig. A bizalom szintjét egy olyan skálán mértük, amelynek értéke egytől négyig terjedt. Az egyes érték jelenti, hogy egyáltalán nem lehet, a négyes érték pedig azt, hogy teljes mértékben meg lehet bízni bennük. Amikor azt vizsgáljuk, hogy a vallásosság milyen hatással van a személyközi bizalomra, akkor érdemes a személyközi bizalom skálájának átlagértékét megvizsgálni az alapján, hogy ki mennyire tartja fontosnak a vallásosságot a saját életében. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a vallásosság fontossága és a személyközi bizalom mértéke között milyen erős kapcsolat van. Elég csak összehasonlítani az általam is ábrázolt, szélső csoportok értékeit.
A következőábrán a magukat reformátusnak vallókat hasonlítottam össze a komplementer csoportba tartozókkal. Az eredmények itt is kirajzolják, hogy a homogén vallásos csoportban magasabb a bizalom szintje.
Ezeket az eredményeket természetesen nagyobb volumenű kutatásokban, nemzetközi összehasonlító vizsgálatokban egyaránt ki lehet mutatni. Sőt, a fenti kereszttáblákon alapuló statisztikai vizsgálatoknál összetettebb elemzési eljárások igazolják, hogy kiszűrve más változók hatását, a vallásosság önmagában támogatja a társadalmi tőkét.
A társadalomtudományok területéről összegyűjtött ismeretek és a saját kutatásunk alapján röviden ismertetett adatok is alátámasztják, hogy a Csillagpont idei témája nem csak az egyének személyes épülését, hanem várhatóan a közösségeink, társadalmunk egészségesebbé tételét is szolgálják.
Duráczky Bálint
Hozzászólások