Tegnap szó volt arról, ki az, aki házasságra, illetve egyedüllétre van teremtve, valamint hogy ebben a társadalomban elvesztek a nemi szerepek, és a szülők sem készítik fel a gyermekeiket a leendő szerepvállalásokra. Szerintük ez abból adódik, hogy sok a válás, ezért nincs meg a gyermek előtt a kellő példa a felnőtté válásához, így a fiatalok hátrányos helyzettel indulnak a párválasztás útján is. Az előadók ma azt javasolták: mindenki kérdezze meg Istentől, hogy házasságra van-e teremtve, és ha igen, akkor ezentúl tudatosan készüljön erre a szerepre.

A mai előadásból kiderült, hogy a párkapcsolatnak két fajtája van: éretlen és ideális. Ezek abban különböznek, hogy az ideális párkapcsolatban a társak függetlenek, önállóak, tisztában vannak a nemi szerepeikkel, és kölcsönösen tisztelik egymást. A keresztyén párkapcsolat is erre a sémára épül, annyi különbséggel, hogy ennek a megtérés az alapja, hogy mind a két fél keresztyénnek vallja magát. Ha az egyik nem az, akkor nem beszélünk ilyen kapcsolatról, bár hallottunk már példát arról is, hogy a párkapcsolat nem hívő tagja évekkel később megtért – mondta Ábel.

Mint mondták, a házassághoz hozzátartozik a szexualitás is, melyet Isten teremtett, az embernek ajándékba. Emellett ma is szó esett arról, hogy a házasságkötés után is aktívan kell építeni a kapcsolatot, nem szabad hagyni „kialudni a lángot”.

Az önértékelés fontosságáról beszéltek ma is, hangsúlyozva, hogy nem az számít, hogy néz ki egy ember, mert ha kedves a kisugárzása, akkor egyből szimpatikusnak fog tűnni. De ha keserű és fanyar stílusa van valakinek, könnyen taszítóvá válik mások szemében. „Nem vagyok tökéletes, de szerethető vagyok” – mondta zárszavában Ábel, és azzal buzdított mindenkit, hogy ezzel a felfogással bárki tud kapcsolatot építeni.

Gál Noémi Fruzsina
Fotók: Budai Bori